2025. május 16–23. között diákjaink egy hetet töltöttek Máltán, ahol tanórákon is részt vettek, de a legtöbbet mégis az élményekből, helyszíni tapasztalatokból tanultak.
A program célja messze túlmutatott egy egyszerű külföldi látogatáson: szerettük volna, ha tanulóink testközelből láthatják, mit is jelent a környezeti fenntarthatóság egy olyan helyen, ahol például az ivóvíz előállítása komoly technológiai és környezeti kihívás.
Ezért is csatlakoztunk ehhez a projekthez: fontosnak tartjuk, hogy a diákok ne csak elméletben halljanak a vízgazdálkodásról és a fenntartható fejlődésről, hanem saját szemükkel lássák, hogyan valósul ez meg a gyakorlatban. A hét során számos olyan helyzet adódott, ahol szükség volt az angol nyelvi készségeikre, és közben megtapasztalhatták, milyen egy teljesen más iskolai közeg, kulturális környezet, életmód. Nem mindig volt minden zökkenőmentes, de pont ezekből a helyzetekből tanultak a legtöbbet – alkalmazkodni, megérteni, új szemszögből látni dolgokat. Ez volt a hét igazi értéke.
A szakmai program egyik legérdekesebb állomása egy máltai sótalanító üzem volt, ahol a tanulók megtudhatták, hogyan jut el az ivóvíz a háztartásokba egy olyan országban, ahol alig van természetes édesvíz. A vezetés során szó esett víztakarékosságról, a technológiai megoldásokról és arról is, milyen fontos szerepet játszik a lakosság tudatossága a fenntarthatóságban. Ezek az élmények nagyon is jól illeszkedtek projektünk céljaihoz, és jó alapot adnak a további iskolai feldolgozáshoz.
A kulturális programok sem maradtak el: Valetta történelmi utcáit járva a diákok megismerkedhettek Málta különleges múltjával és építészetével, a Máltai Akváriumban pedig a tengeri élővilág sokszínűsége került fókuszba – ennek kapcsán is sok szó esett a környezeti fenntarthatóságról és a biodiverzitás megőrzéséről. Részt vettünk egy tanítási napon is a Newark School Malta iskolában, ahol lehetőség nyílt arra, hogy a diákok megfigyeljék, hogyan zajlik a tanulás egy nemzetközi közegben, angol nyelven. Ez a tapasztalat önmagában is elég volt ahhoz, hogy sok kérdést, gondolatot indítson el bennük arról, mennyire másképp lehet tanítani és tanulni különböző országokban, és milyen „külsősként” jelen lenni egy intézményben.
A hét során rengeteg helyzet adódott, ahol szükség volt kommunikációra idegen nyelven, együttműködésre, önálló döntésekre, és persze nagy adag rugalmasságra is. Ezek mind hozzájárultak ahhoz, hogy a diákok ne csak tudásban, hanem személyes készségekben is fejlődjenek, hiszen ez volt a projekt egyik legfontosabb célja.

A program három alappillére
1. zöldebb gondolkodás, környezeti tudatosság,
2. interkulturális nyitottság és kapcsolatok,
3. angol nyelvi fejlődés

mind megjelentek a hét eseményeiben. A diákok most már nem csak azt értik jobban, hogy miért fontos a vízmegőrzés, az újrahasznosítás vagy a felelős fogyasztás, hanem azt is, hogy ők maguk hogyan tudnak hatni saját környezetükre, legyen szó akár a saját iskolai közösségükről, akár tágabb társadalmi kérdésekről.
A csapat szerencsésen hazaért, most egy kis pihenés után következik az élmények rendszerezése és a tapasztalatok megosztása itthon is – prezentációk, közös beszélgetések, iskolai bemutatók formájában. A cél az, hogy ezek az élmények hosszú távon is beépüljenek a gondolkodásukba – és talán alapot adjanak ahhoz is, hogyan képzelik el saját jövőjüket egy fenntarthatóbb világban.