Az ,,újpesti Villonként” is emlegetett Berda József 1902. február 1-jén látta meg a napvilágot Budapesten. Volt kifutó, gyári hordár, könyvügynök, szerzetesrendi fráter, és mindezek mellett költo. Kedvelt témái voltak az élet mindennapi örömei, a nevetés, a bor, a testiség, az evés, valamint a szép természeti jelenségek. Úgy vélte, Isten azért teremtette az embert, hogy szeresse és élvezze az életet, s az Úr is akkor elégedett, ha ezt látja.
Versei megosztották a laikus és a szakmai közönséget is. Voltak akik profánnak, alpárinak, közönségesnek gondolták alkotásait, s úgy vélték, hogy nincs keresnivalója Berdának az irodalmi körökben. De voltak olyanok is, akik valódi muvészetet és értéket láttak alkotásaiban. Kosztolányi Dezso “gyönyöru”-nek nevezte verseit.
A költo születésének 118. évfordulója alkalmából Újpest Önkormányzata és a Berda József Kör egy személyes hangú megemlékezést szervezett, melyen iskolánk két drámás növendéke, Gyenizse Boglárka és Berecz Kristóf Uwe Berda József egy-egy versét mondták el az egybegyulteknek.
A megemlékezésen Berda egykori barátai kedves anekdotákkal elevenítették meg a nehéz sorsú költo alakját, majd egy üveg borral köszöntötték születésnapja alkalmából. A koszorúk elhelyezése és az ünnepi beszédek után az emlékezok átvonultak a Temesvári utcába, ahol Sipos Áron Berda Józsefrol készített dokumentumfilmjének vetítésével ért véget a program.
